Hogyan készülnek a képeim?
Mielőtt belevetettem magam a
blogolásba, Instagramon indítottam el @gubbooks néven az oldalamat, amire az
egyik legjobb barátnőm bátorított. Előtte sokáig böngésztem a bookstagrammerek képeit,
egészen addig eszembe nem jutott volna könyveket fotózni. Nagyon megtetszettek
az alkotásaik, inspirálóan hatottak rám, ezért úgy döntöttem, hogy belevágok.
Életem egyik legjobb döntése volt. Végre megtaláltam a tökéletes módját annak,
hogy a kreativitásomat kiaknázva adjak hangot az olvasás iránti szeretetemnek.
Arról nem is beszélve, hogy mennyi mindent adott nekem ez a közösség, és annak
tagjai. A blogolás már csak hab a tortán.
2018 őszén raktam ki az első képemet,
ami azt jelenti, hogy lassan három éve működök gubbooks-ként Instagramon. Hogy
repül az idő?! Ezalatt alatt rengeteg fejlődtem a fényképezés terén, a
lenti két képet nézve szerintem ezt nem kell magyaráznom. 😄
Az első pár hónapban nem volt semmiféle stílus, amit követtem volna.
Jött, ami jött, nem ragaszkodtam színvilághoz, filterhez, emiatt kicsit kaotikus
volt az oldalam, de akkor ez nem igazán foglalkoztatott. Viszont ahogy egyre
jobban megismerkedtem mások oldalaival, ráeszméltem, hogy lehet ezt
esztétikusabban is csinálni, igényem lett arra, hogy egységes feed-et építsek. Hosszú
időn keresztül a fehér, világos, tavaszias hangulat fogott meg, imádtam ezt a
stílust. Kisvártatva azonban kifogytam az ötletekből. Az állandó fehér háttér
nem biztosított elég teret, túl korlátozottnak éreztem az alkotási folyamatot.
A feed fontos, de azt szem előtt kell tartani, hogy az egységesség ne váljon
unalmassá és ne menjen a kreativitás rovására. 2020 őszén nagyot változtattam.
Már egy ideje szemeztem a vintage stílussal, jelenleg ebben érzem
legkomfortosabban magam, teli vagyok ötletekkel, és elégedett vagyok a
képeimmel. Ebben a bejegyzésben feltárom előttetek, hogy mi van az oldalamon látható
képek mögött, hogyan lesz egy ötletemből elkészült fénykép.
A kulcsszó már elhangzott: ötlet. Erőltethetem a fotózást, ihlet nélkül sosem
megyek semmire. Egy jó tanács: ha az általatok preferált stílus már csak kényszer,
nem jut már eszetekbe semmi, akkor érdemes váltani. Nekem nagyon jót tett az
őszi megújulás, merjetek ti
is új dolgokat kipróbálni! Ne féljetek a fogadtatástól, nem a követőkért és
kedvelésekért, hanem a saját szórakozásunkért csináljuk ezt mindannyian. 😉
Amint felgyullad a kis izzó a fejemben, mindig gyorsan feljegyzem, nehogy
elfelejtsem (tapasztalatból beszélek sajnos :’D). A jó kép készítésének alapfeltétele
a megfelelő világítás. Én a világos fotókat kedvelem, ezért a tél felér egy böjttel,
mert olyankor a természetes napfény ritka kincs, amiért úgy kell könyörögni
néha napján. Én kivétel nélkül, mindig természetes fényben alkotok, ez az egységességet
is elősegíti.
Abból is látszik, hogy nem vagyok profi fotós, hogy nincsen semmilyen extra
felszerelésem, az iPhone 8-as telefonom áll mindössze a rendelkezésemre, de én
nem találok kivetnivalót a minőségben (remélem, más sem 😅).
Sokan azt gondolják, hogy a fotózási folyamat legnehezebb része maga a
képkészítés. Valójában a szerkesztési feladat adja fel gyakrabban a leckét,
legalábbis nekem. Én többféle képszerkesztőt használok, mindegyiket más okból. A
KUNI alkalmazással filterezek, általában azzal állítom be a kontrasztot, fényerőt,
árnyékokat stb. A PS Express egy Adobe applikáció, és véleményem szerint az a
legjobb ingyenes szerkesztő telefonra, ezért, ha komolyabb utómunkálatokra van
szükség, azt is igénybe veszem. Szerintem ezeket az alap szerkesztgetéseket
mindenki ismeri, ami viszont sokak számára rejtély, hogy hogyan csinálom meg
például azt, hogy ez a sárkány kirepül a könyv lapjai közül?
Ha tudnátok, milyen sokáig álltam tanácstalanul ezek előtt a menő képek
előtt… Pedig olyan egyszerű. A PicsArt app rutinos használójaként már a legtöbb
photoshop problémát meg tudom oldani, és sokkal egyszerűbben meg tudom
valósítani az ötleteimet. Az a program zseniális, tele van hasznos funkciókkal,
amiket élmény felfedezni. El kellett telnie egy kis időnek mire rájöttem, hogy
mi mire való, de megéri energiát fektetni bele. Mondjuk könnyű
csábításba esni, amikor a rengeteg funkció között válogat az ember, nekem is
rendszeresen emlékeztetnem kell magam, hogy a kevesebb néha több. Egy kis photoshop
nem árt, például az nagy segítség tud lenni, hogy nem kell lefőznöm egy kávét,
ha szeretnék olyan képet csinálni, mert egyszerűen beleillesztem a csészébe. De
a hangsúly mégis csak az eredeti képen legyen!
Mielőtt posztolok Instagramra mindig megnézem, hogy megfelel-e a
szerkesztésem, azaz a korábbi képek színvilágához/fényerejéhez illeszkedik-e az
új kép. A Preview App gyakorlatilag egy feed tervező, aminek hála nem egyszer
derült fény kicsit pontatlan szerkesztésre, vagy a képbeállítással voltak
gondok, mert az a nézet nem mutatott jól a többi mellett. Ha nektek is fontos az
egységesség, használjátok bátran!
Így készülnek tehát a képeim.
Hangsúlyozom, hogy ezek az én bevált módszereim, elképzelhető, hogy valakit
pont nem érdekel a feed, és élvezi, hogy minden fotózás alkalmával mást
próbálhat ki. Nem azt mondom, hogy ez a jó módja a képkészítésnek, de számomra
ez jól működik. Remélem, sikerült inspirálnom titeket, és tudtam hasznos tanácsokat
adni! Jó alkotást!😍
Megjegyzések
Megjegyzés küldése