Gubbooks

Sarah J. Maas korábbi sikersorozatait, a Tüskék és rózsák udvarát és az Üvegtrónt is 2020-ban olvastam, és mindkettő nagyon közel áll a szívemhez. Az írónő stílusa, történetvezetése lehengerlő, kötetei eszméletlen izgalmasak. A romantikus fantasy királynőjének nevezném őt, tökéleteset alkotott ebben a műfajban. Ezek után nem kell magyaráznom, hogy miért lettem olyan izgatott, amikor a Könyvmolyképző kiadó jóvoltából egy nap a postás hozott egy könyvcsomagot, aminek éke a 2020-ban megjelent Crescent City, a Föld és vér háza volt. Első reakcióm a teljes döbbenet volt. Amikor a kezembe vettem a könyvet, meglepően tapasztaltam, hogy egy kézzel el sem bírom. 912 oldalnyi varázslatot, drámát, gyászt, szerelmet képzeljetek el, ami garantáltan eltöri az ember kislábujját, ha ráesik. Tuti tipp: olvasás közben támaszd egy párnának, amit az öledbe veszel, így nem fog zavarni a súlya, és nem fogja szétnyomni a lábatokat sem :’D. Ami másodjára feltűnt, az a szemkápráztatóan  szép borítója volt, a

Ez a könyv meglehetősen feladta a leckét. Olvasás közben nehezen tudtam értelmezni, hogy pontosan mi történik, mert egyszerűen képtelenség megítélni, mi az igazság. Hazugság, illúzió, megtévesztés zavarja össze a szereplőkkel együtt az olvasó fejét. A Könyvmolyképző Kiadó juttatta el hozzám Gulyás Péter regényét, köszönöm, hogy megajándékoztak ezzel az olvasási élménnyel! A végtelen térségek örök hallgatása nem mindennapi történet, ami garantáltan elállítja a lélegzetet. Az elbeszélésmód egyes szám első személyű, egy gimnáziumi filozófia tanár szemszögéből követhetjük nyomon az eseményeket. Az iskolában zajlik az érettségi, ám a 12. B osztály nem olyan átlagos, mint azt első ránézésre gondolnánk. A társaság harmada meglehetősen furcsa viselkedésű, közülük egy lány váratlanul stroke-ot kap, a másik képtelen önálló megnyilvánulásokra, egy harmadik pedig olyan betegséggel küzd, amely könnyen lehet, hogy maga alá gyűri őt. A kilátások nem éppen biztatóak. A helyzeten az sem segít, hogy a

A 93 éves David Attenborough egy igazán közkedvelt alak mind a tudományos világban és laikusok körében is. Életét annak szentelte, hogy feltérképezze bolygónkat. Hála neki, az egyszerű ember olyan elszigetelt vidékeket ismerhetett meg, amikről álmodni sem mert. A híres dokumentumfilm sorozat elkalauzolt minket messzi kontinensekre, otthonunk nappaliját vadvilággá alakítva. Egy emberöltő annyi minden történt… Soha nem látott fejlődésen ment keresztül az emberi faj, ám ami kezdetben csodálatos jövővel kecsegtettek, hamar más irányt vett. Attenborough szeme láttára tettük tönkre a bolygónkat. 2020-ban jelent meg az Egy élet a bolygónkon című filmje, amiben életének és karrierjének szakaszaival összevetve tárja a néző szeme elé a változásokat. „Nature is our biggest ally and our greatest inspiration.” „A természet a legnagyobb szövetségesünk és inspirációnk.” Szerintem mindenki egyet tud érteni ezzel az állítással Akkor kérdem én: miért nem eszerint cselekszünk? A természettudós rá

Köszönöm szépen a Tilos az Á kiadónak, hogy A kék kabátos lánnyal egyetemben (amelyről ezen a linken olvashatjátok ajánlómat: https://gubbooks.blogspot.com/2021/02/a-masodik-vilaghaboru-egy-uj-szemszogbol.html )  elküldték nekem ezt a könyvet. A két regény témája egyezik, habár különbözőképpen dolgozzák fel azt. A második világháború és a holokauszt eseményei mindenki számára ismertek. Számtalan mű foglalkozik azoknak az éveknek a borzalmaival. De miben más A nagypapa hegedűje? A történetünk teljesen átlagosan indul. 2002-ben járunk, Shirly részt vesz egy iskolai színdarabban, ráadásul ő az egyik főszereplő. A Hegedűs a háztetőn című darabot viszi színpadra az iskola, ami több szempontból is nagy jelentőséggel bír a lány számára. Először is azért, mert az előadás zsidókról szól, akik Oroszországban nehéz körülmények között élnek, és Shirly maga is zsidó családból származik. De az is meglehetősen érdekes fejlemény, hogy az általa eljátszott asszony színpadi férjének szerepét az iskola

  Azon ritka alkalmak közé tartozott ennek a könyvnek az elolvasása, amikor hamarabb láttam a történet adaptációját. Én általában először olvasok, majd azután nézem meg a könyvből készült filmet, bár nincsenek olyan jó tapasztalataim ezen a téren, mert általában a film meg sem közelíti az alapjául szolgáló regényt. A Sötét elmék egy különleges esetnek számít, mert szerintem kifejezetten jól sikerült az adaptációja, sőt megkockáztatom, hogy jobban is élveztem, mint a könyvet (ezt a mondatot nem fogjátok sokszor hallani tőlem). Egy igazi disztópiás történetről van szó, melynek középpontjában egy veszélyes betegség áll. A vírus végigsöpör a társadalmon, ám kizárólag a tizenéves gyerekekre veszélyes. A járvány súlyos következményeként rengeteg fiatal veszti életét, viszont akadnak olyanok is, akiket megváltoztat a betegség, különleges képességekkel ruházva fel őket. Az emberek természetükből adódóan bizalmatlanul fogadják a jelenséget, mert félnek az ismeretlentől. Tudósok tömkelege prób

  Évek óta el szerettem volna olvasni ezt a könyvet, annak ellenére, hogy a holokauszt témája nagyon nehezen érint engem. Mindig félek belefogni második világháborús regényekbe, mert az a borzalom, ami azokban az években zajlott egyszerűen felfoghatatlan. Nem jó érzés szembesülni azzal, hogy milyen kegyetlen tud lenni a világunk, viszont talán épp a tudásunk bővítése vezet ahhoz, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő. A Tilos az Á kiadónak tartozom köszönettel ezért az olvasási élményért, hálás vagyok, hogy eljuttatták hozzám ezt a kötetet, ami nagyon kedves darabjává vált a gyűjteményemnek. A történet 1943-ban játszódik Hollandia fővárosában, Amszterdamban, amely ebben az évben német megszállás alatt állt. Ilyen körülmények között az ott élőknek nem voltak egyszerűek a hétköznapjaik. Állandó félelemben hagyták el otthonukat, ez a rettegés pedig nem csak a zsidó lakosságot érintette, akik hatványozottan veszélyeztetett helyzetben voltak az üldöztetések miatt. Hanneke, aki 18 é

  A Manó könyvek gondozásában jelent meg nemrég Serena Valentino sorozatának első része, amelyben feltárja előttünk a Hófehérke mese Gonosz Mostohájának történetét. Köszönöm a kiadónak, hogy olvashattam ezt a könyvet, remélem, hogy nemsokára a többi kötet is megjelenik Magyarországon. Engem mindig is foglalkoztatott, hogy a negatív karakterek hogyan váltak olyan kegyetlenné és szívtelenné, ahogy lefestik őket. A mesék sajnos gyakran elsiklanak a részletek fölött, így a gonoszok múltját nem igazán ismerjük meg. Így hogyan is tudnánk megítélni őket? Pusztán jelenbeli tetteikre tudunk hagyatkozni anélkül, hogy tisztában lennénk indítékaikkal, ezért nem is nagyon tudjuk őket megérteni. Az írónő ezúttal ezt a hiányt kísérelte meg pótolni. Tudtátok, hogy Hófehérke mostohája meglepően gyengéd lélek? Azt kell mondjam, ez engem is meglepett. Pedig egykor hatalmas szíve volt, amiben egyszerre több hozzá közel álló személy is helyet kapott. Mi kell ahhoz, hogy szerető királynőből fogadott lán

  Az utóbbi egy évben ismerkedtem meg Musso könyveivel, amik határozottan függőséket okoznak! Egyre többször látom bookstagramon is a regényeiről készült képeket, azt veszem észre, hogy az író sokakat meghódított stílusával és történeteivel. Ha tudni szeretnétek, mitől olyan jó Mussot olvasni, olvassátok el ezt a cikket, amiben az általam eddig olvasott könyveit is bemutatom. A francia származású szerző az egész világon ismertté vált, miután 2004-ben megjelent első könyve, az És azután… Azóta is töretlenül ír, sosem fogy ki az ötletekből. A krimi műfajának mestere. Az orránál fogva vezeti az olvasót, legtöbbször teljesen tévútra térítve gondolatainkat, hogy aztán a végkifejlettel elállítsa a lélegzetünket. Ezt az élményt Agatha Christie regények olvasásakor tapasztaltam, és bár a két szerző stílusa merőben különbözik – ami azért nem túl meglepő, tekintve, hogy Musso kortárs író, akinek történetei is a jelenben játszódnak -, mégis felfedeztem ezt a hasonlóságot kettejük között. Ha már