Gubbooks

  James Norbury két kötete Nagy Pandáról és Kicsi Sárkányról a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg Magyarországon, és rabolta el megannyi olvasó szívét, köztük az enyémet is. A Nagy Panda és Kicsi Sárkány 2021-ben jelent meg, azóta szemezek vele, de végre Az utazással , azaz a második résszel együtt lehetőségem nyílt megismerni a sokak által méltatott könyveket. Az első kötetből hiányoltam a cselekményt, nem is igazán volt története. A szerző az évszakok mentén osztott meg velünk gondolatokat, elmélkedéseket, illetve apró epizódokat a címszereplők életéből. El kell ismernem, nagyon szép idézeteket olvashattam, de kevésbé érintett meg a cselekmény hiányában. Szerencsére Az utazás orvosolta ezt a problémát, így a nagyjából 150 oldalas kötet egy komplett mesét foglal magába, teletűzdelve az első részből már ismert megérintő és szívet melengető gondolatokkal. Mindkét könyv esetében ki kell emelnem a nagyszerű szerkezetet. A gyönyörűen kivitelezett illusztrációk – amik nem mellesl

Nem tudnám megmondani, mi fogott meg a könyvben, de valamiért szó szerint magához szólított. Általában hallgatni szoktam az ilyen megérzéseimre, mondván, hogy a könyv választja az olvasót ;) , ezúttal azonban nem működött valami jól a hatodik érzékem. Clay elsőéves egyetemista, aki hazamegy a családjához a karácsonyi szünetre. Ám gyerekkorának helyszíne csalódást okoz neki. A környéket gazdag film- és zeneiparban dolgozó szülők uralják, így Clay-nek is jócskán kijut a fényűzésből. Már a történet legelején egyértelművé válik, hogy nem minden arany, ami fénylik, és a show business bizony nagy árat követel. Ő és barátai már 18-20 éves korukban megtapasztalták a kiégést, a szülői törődés és szeretet elmaradása az ital és a drogok ölelésébe kergette őket. Clay nem tudja, hogyan tudna menekülni ebből, és abban sem biztos, hogy akar egyáltalán. A látszólag érdektelen és minden érzelemtől mentes fiú valójában szenved, de nem tud rajta más segíteni, csak saját maga… „– Nem akarom, hogy izga

A fülszöveg és a borító alapján egy kissé klisés, de kellemes szórakozást nyújtó könyvre számítottam, ami nem feltétlen hagy majd bennem mély nyomot. Lehet, hogy végeredményben az alacsony elvárásaim miatt lepett meg annyira a regény, de tény, ami tény, teljesen elvarázsolt. Szégyellem is magam a hirtelen előítéletem miatt… A Világépítőket azon könyvek közé sorolnám, amit mindenkinek el kellene egyszer olvasnia! Sam és Sadie kisgyerekként találkoznak a kórházban, ahol percek alatt egymásra hangolódnak közös szenvedélyüknek és hobbijuknak, a videojátékoknak köszönhetően. És bár barátságukat egy egészen banális ok miatt elfajuló vita látszólag tönkreteszi, egyetemistaként ismét egymásra találnak. Sam és Sadie igazi lelkitársak, ezért is bizonyulnak remek csapatnak. Miután eldöntik, hogy hódolva gyerekkori álmaiknak, terveznek egy saját játékot, mindent félredobnak a projekt megvalósításáért. Vállalkozásuk bonyolultságát nem csak a szakmai tudásuk hézagossága, hanem a magánéleti problé

  Rory Power könyvében elsősorban a szemet gyönyörködtető borító fogott meg, és miután rápillantottam a fülszövegre, egyből megjött a kedvem a disztópiákhoz, mert már nagyon rég nem olvastam ilyen műfajú regényt. Ha kíváncsi vagy, hogy tetszett a Vadak szigete , tarts velem! Hetty, Byatt és Reese egy szigeten lévő diáklányoknak fenntartott bentlakásos iskolába járnak távol a családjuktól és az otthonuktól. A szigeten másfél éve tombol a Tox nevű vírus, ami megfertőzve a sziget minden előlényét, gyakorlatilag lakhatatlanná tette a térséget. Az iskola tanulói szigorú karanténba kerültek, és egyedül az ellenszer megtalálása táplálja bennük a reményt. A vírus mindenkire máshogy hat. Vannak, akik egyből életüket vesztik, másoknak viszont különös módon átalakul a teste, és alkalmazkodik a kórokozóhoz. A lányok számára nem könnyű elviselni a gyakori fizikai fájdalmat, de a bizonytalansággal és a lelki sebekkel még nehezebben küzdenek meg. Amikor Byatt-nak ismeretlen körülmények között nyoma