Fekete nyár, ami mégis megszínesíti a nyarad

A Tilos az Á kiadó lepett meg Mészöly Ágnes regényével, amit elsősorban a nyári hangulatot sejtető címe miatt választottam ki. Izgatottan vetettem bele magam az olvasásba, bár nem voltak túl nagy elvárásaim a könyvvel kapcsolatban. Egy könnyed, fiatalos tinidrámára hajazó történetre számítottam, igazi nyugis, fülledt nyári szüneti napra való olvasmányt kerestem benne. Hatalmas meglepetésként ért, hogy valójában sokkal több mindenről szól a Fekete nyár, mint azt a fülszövege alapján sejtenénk.

Pamuk Fanni kicsit kilóg a sorból. Nehezen találja a helyét a hétköznapokban, szeret álmodozni, a való világ közel sem hozza annyira lázba, mint a kitalációk.

„Fanniba rengeteg fantázia szorult. Ezért imádta a meséket, a rajzfilmeket, a sorozatokat és a könyveket, a távoli népek mondáit és regéit (sőt, még a bibliai történeteket is, egészen addig, amíg nem kellett belőlük dogát írni). És ezért volt képes arra, hogy bárkiről (mondjuk, a felemás zoknis, öltönyös férfiról a villamoson) pillanatok alatt kitaláljon egy sztorit (és ezzel remekül elszórakoztassa saját magát, esetleg a barátait is).”

Vallásos iskolába jár, mégsem képes azonosulni a Bibliában hirdetett tanokkal, pusztán a szülei nyomására jelentkezett ebbe a középiskolába. Édesanyja és édesapja mintaszülőknek tűnnek, Fanni azonban úgy érzi, nem értik meg őt, szívesebben tölti egyedül az idejét imádott erkélyén, vagy a gyerekkori barátaival mászkálva. A lány minden álma, hogy a nyári MondoCon rendezvényen (azaz  a legnagyobb anime, manga és játék tematikájú rajongói találkozón Magyarországon) kedvenc karakterének beöltözve részt vehessen, aki nem más, mint Urara, a haláldémon. Sajnos egyáltalán nem ért a varráshoz, még csak varrógépje sincs. Élete teljesen megváltozik, amikor egy véletlen folytán egy liftbe száll A Szomszéd Nénivel, Akivel Nem Beszélünk. Losonczi néniről kiderül, hogy sokkal izgalmasabb, mint a nyugdíjasok többsége. Miután meghallgatja Fanni problémáját, elhatározza, hogy segít neki megvalósítania az álmát. Elkezdenek közösen varrni, ám kettejük kapcsolata sokkal többről szól, mint egy jelmez elkészítése.

Az alaptörténet alapján tényleg nem gondolnánk, hogy bármi extra vár ránk. Mészöly azonban érinti a gyász, az önmegvalósítás, az emberi kapcsolatok és a hit kérdését is. Fanni karakterén keresztül szembesít minket az élet nagy dilemmáival: kik vagyunk mi, mi célunk az életben? Hogyan dolgozzuk fel egy szeretett személy elvesztését? A másság megvetendő, vagy éppen dicséretre méltó? A 17 éves lány életének legfontosabb pár hónapjáról olvashatunk, egészen elképesztő végig követni személyiségfejlődését és gondolatvilágának formálódását. Arról nem is beszélve, hogy mennyire szerethető karakter, humora zseniális, rengeteget nevettem olvasás közben. Előfordulhat, hogy e kapcsolódás azért alakult ki bennem, mert számos hasonlóságot véltem felfedezni Fanni és köztem. Egy biztos: Mészöly Ágnes tökéletesen megtalálta a fiatalos és modern beszédstílust (az elején kicsit eltúlzónak éreztem, de aztán ráeszméltem, hogy tényleg így kommunikál a legtöbb tizenéves :D).

Szívet melengetően szép Fanni és a szomszéd asszony kapcsolata. Közös útjuk számtalanszor mosolyt csalt az arcomra, és arra is rávilágított, hogy nem számít az életkor. Egy 17 éves lány és egy majdnem 80 éves nyugdíjas között is létrejöhet szoros barátság.

„De tudod, amit nem értesz, ahhoz alázattal kell közeledni. Nem rámondani, hogy hülyeség, hanem megpróbálni a dolgok mögé nézni. És akkor elkezded értékelni.”

A könyv felépítésével is nagyon elégedett voltam. Háromféle szemszöget olvashatunk, amik azonos sorrendben követik egymást. Először a fantáziavilágba csöppenünk bele, Urara történetét ismerjük meg, szépen lassan így körvonalazódik bennünk, hogy miért szereti annyira Fanni a karaktert. Majd átváltunk a jelen eseményeire, ami E/3 személyben íródott. Így követjük nyomon, mi történik a lány életében, barátaival, illetve a varrás folyamatát. A harmadik fejezettípus Fanni naplója. Ezek a részek a kedvenceim, annyira igazi és közvetlen, a lány legviccesebb és legőszintébb valóját tárja fel az olvasó előtt.

Hatalmas kedvencem lett ez a regény, biztosan fogok még ezek után Mészölytől olvasni. Sokkal több figyelmet érdemelne, bátran ajánlom mindenkinek, nyáron az igazi elolvasni! :)