Dharma, "a természet örök törvénye, a létezés igazsága"

 

Szűcs Péter – alias Peter’s Planet – első regénye egy igazán megható történet egy család három generációja életének alakulásáról. 2020 őszén életem első NIOK találkozóján volt szerencsém meghallgatni Szabados Ági és a szerző beszélgetését. Ezen a különleges alkalmon Péter fel is olvasott egy részletet könyvéből, én pedig már akkor elhatároztam, hogy el fogom olvasni. Ha kíváncsiak vagytok az íróra a Dharma sorai mögött, lessetek rá a blogjára, ide kattintva eljuthattok regényíróvá válásáról szóló történetéhez!

A Dharma három nagyobb részből áll. Az első blokk István és María kapcsolatáról szól, a második részben Tamás és Andrea történetéről olvashatunk, zárásként pedig Léna sorsát követhetjük nyomon. Első ránézésre semmi közös nincs a fent említett személyekben, a könyvet olvasva azonban világossá válik számunkra, hogy valójában ugyanabból az isten háta mögötti alföldi faluból származnak. A Berettyóújfaluban élő sok-sok alföldi parasztcsalád egyikének három generációja. A regény az 1950-es évek és a mi jelenünk közötti időszakot öleli fel, azaz fél évszázadnyi élettörténet tárul a szemünk elé.

István az 1956-os forradalom résztvevőjeként emigrált Amerikába, Tamás a rendszerváltás zűrös éveiben próbálta megtalálni önmagát. Léna pedig elhatározta, hogy felgöngyölíti családfájának fonalát, lerántja a leplet a rég elfeledett titkokról, hogy közelebb érezze magát a gyökereihez. Családregény a javából, tele olyan hétköznapinak mondható konfliktusokkal és örömökkel, amiket mi is megtapasztalhatunk. Hiába… a szeretet és az érzelmek történelmi kortól és életkortól egyaránt függetlenek.

Szűcs Péter maga is Berettyóújfaluban született, soraiból tisztán sugárzik a falusi életmód és az alföldi vidék iránti szenvedélye. Ezt a meghittséget szóhasználatával, leírásaival egy az egyben rám ragasztotta. Valószínűleg az átszellemülésemhez hozzájárult a saját kötődésem a bihari élethez, hiszen anyai ágon Püspökladányból származom, ahova számos szívemhez közel álló emlék fűződik. A hazaszeretet és az otthon érzésének meghittségét közvetíti a Dharma, napfénnyel töltve meg az olvasó lelkét.

„Csodák azokkal történnek, akik hisznek bennük.”

De nem pusztán egy egyszerű családregényről beszélünk. A kutatás és utazás izgalma mellett a mondanivaló kápráztatott el igazán. Az életigenlés és a harmónia csak úgy áramlik az oldalakból. Péter mélyebbnél mélyebb gondolatokkal világított rá világunk szépségeire és egyetemes igazságaira. Gyakran tett fel írói kérdéseket, gondolkodásra késztetve ezzel az olvasót, ezért mindenki magáénak érezheti a regényt, annak sorait ráhúzhatja saját sorsára.

A Dharma olyan alkotás, amit mindenkinek el kellene olvasnia. Zárásként a könyvből idéznék pár sort, ezek a gondolatok foglalják legjobban össze, miről is szól a könyv, mit is jelentett számomra:

„Megértettem, hogy bármelyik pillanat lehet az utolsó. Azt hisszük, végtelen idő áll rendelkezésünkre, s ha elhalasztottunk valamit, lesz majd másik alkalom. Egy másik helyes srác a repülőn, egy másik apropó a barátokkal való együttlétre, egy másik lehetőség, hogy kedveskedjek a szerelmemnek, és így tovább. Valójában azonban ugyanaz a pillanat sosem jön el újra, és nem adódik még egyszer ugyanaz a lehetőség. Valami más talán igen, de ugyanaz sosem.”