Addie LaRue láthatatlan élete - egy letehetetlen olvasmány
Az augusztusi hónap egyik legszebb
napja volt, amikor tudomásomra jutott, hogy végre megjelenik V. E. Schwab sokak
által magasztalt regénye, az Addie LaRue láthatatlan élete (eredeti címén The
Invisible Life of Addie LaRue). Hála az Agave Kiadónak, a könyvhét során hozzám
is eljutott a nagyra becsült kötet, melynek nem csak a tartalma varázsolt el,
hanem a borítója is.
Belegondoltatok abba, milyen lenne,
ha képtelenek lennénk nyomot hagyni magunk után? Ha minden szavunk és tettünk
pusztán a pillanat erejéig ragadna meg másokban, majd örökre kitörlődnénk az
emberek emlékezetéből? Milyen élet az olyan, aminek nincsen visszhangja?
Addie LaRue-t 1714-ben másmilyen gondolatok zargatják. Egy elhagyatott
franciaországi faluban tengeti mindennapjait, ő azonban semmi izgalmasat és
felemelőt nem tud felfedezni ebben az életmódban. Határtalan képzelőerővel
megáldott fiatal huszonéves nőt képzeljetek magatok elé, akit beskatulyáznak a
háztartási teendők, a merev hagyományok, pedig ő igazi álmodozó. Minden vágya,
hogy kiszakadhasson ebből a közegből, világot láthasson, csodáknak legyen
szemtanúja, egy szóval: élni akar. De úgy igazán élni, korlátok nélkül,
szabadon.
Vigyázz, mit kívánsz…
Egy végzetes estén a sötétség leple mögül kibújó árny meghallgatja
könyörgését. Addie nagy hévvel mond igent az alkura, ám akkor még nem sejti,
hogy ezzel élete teljesen megváltozik – a szavaknak ugyanis hatalmas
ereje van.
„Lehet, hogy a szavak pontos jelentése nem tűnik nagy
dolognak, Adeline, de az alkuk ereje a megfogalmazásban rejlik.”
Mit jelent szabadnak lenni, minden kötelék nélküli életet élni?
Elkeseredésében ebbe maga a lány sem gondol bele. Az árnnyal kötött szövetségük
következményeként Addie nem tud soha többé tartós kapcsolatot kialakítani
senkivel, mert a kötetlen életet csak úgy érheti el, ha senki sem emlékszik rá,
minden nyom nélkül jár a világban. Adeline onnantól kezdve a pillanatnak él,
egyik napról a másikra próbál boldogulni. A felfedezés és a csodák megérik ezt
a hatalmas áldozatot? Te képes lennél az örökkévalóságig élni gyakorlatilag
teljes magányban? Addie évszázadokon átívelő története által megtapasztalhatjuk
az egyedüllét keserűségét és örömeit, részünk lesz vidámságban és mély
szomorúságban, tanulhatunk az emberi természetről és az igaz szerelemről, de
ami a legfontosabb, más szemmel nézünk utána a minket körülvevő teljesen
hétköznapi dolgokra.
Addie utazása a mi utazásunk is.
„Milyen különös az a kacskaringós út, amelyen
lépkedünk egy megvalósult álomig!”
Imádtam a karaktereket, nagyon közel kerültek hozzám. Remélem, ti is
megtapasztaltátok már azt a földöntúli érzést, ami a tökéletes könyvet
olvasva járja át az embert. Számomra az Addie LaRue láthatatlan élete AZ
olvasmány. Minden tekintetben passzol hozzám: a főszereplő személyiségével
remekül tudtam azonosulni, a szerelmi szál megérintette a szívemet, Addie
életigenlése és látásmódja egyezik az enyémmel. Olyan érzés volt kezemben
tartani a regényt, mint az első tavaszi napsugár kellemes melegségét érezni a
bőrömön.
És akkor még Schwab lehengerlő stílusát, finom humorát, szellemes
történetvezetését nem is említettem. A múlt és a jelen váltott szemszöge, amit
még a szereplők nézőpontjával is variál, komoly írói munkát rejt maga mögött.
Az ezzel a szerkezettel járó minden akadályt hibátlanul vett a szerzőnő,
egyáltalán nem zavaros, követhetetlen. Külön kiemelném a rövidebb lélegzetvételű
fejezetek előnyét. Sokkal jobban szeretek négy-öt oldalas részekre tagolt
regényeket olvasni, mert ez nagyobb teret enged a szemszögek váltogatásának,
ami miatt még jobban megismerhetjük szereplőinket és a történet mélységeit. Az
általam eddig olvasott Schwab kötetek közül egyik mindegyik bírt ezzel a
sajátossággal - hatalmas plusz pont a szerzőnek :D.
Ha rám hallgattok, elolvassátok az
Addie LaRue láthatatlan életét. Fantasy és romantika, de még e két műfajtól
távolabb álló olvasóknak is megéri megpróbálkoznia vele, mert roppant értékes
mondanivalójú és szívet melengetően szép történetű könyvről van szó. Igazi
szomorúság járt át, amikor az utolsó oldalakhoz érkeztem, nem akartam, hogy
véget érjen ez a kaland. Remélem, rátok is ilyen nagy hatással lesz, jó
olvasást mindenkinek!
Ez a cikk a Prológus Addie LaRue projekthetére készült. A könyvet ezen a linken akár rögtön be is szerezhetitek: bit.ly/addielarue_agave
Megjegyzések
Megjegyzés küldése