Kirké - a görög mitológia új életre keltése

A Kirké című kötetre az Akhilleusz dala óta kíváncsi vagyok, ugyanis saját magamon is meglepődve tapasztaltam, mennyire elvarázsolt a görög mitológiai retelling. Madeline Miller bravúrosan költi át régmúlt idők meséit, így a gimnázium első évéből megmaradt emlékfoszlányok – és valószínűleg a hozzájuk kapcsolódó undor :D – egészen más köntösben elevenedik fel tudatunkban.

Egy kis gyorstalpaló, mielőtt kitérnék a könyvre: „Kirké (Κίρκη) a görög mitológia istennője, a nap gyermeke, tehát Héliosz és Perszéisz lánya, Pasziphaé és Aiétész testvére. A görög világ legnagyobb varázslónőjének hírében állt (...)” – meséli a Wikipédia. Én még ennyit sem tudtam, mielőtt a kezembe vettem a könyvet, nem voltam tisztában a címszereplő tulajdonságaival, származásával, de még egy-egy történetével sem. Pedig Homérosz Odüsszeia eposzában is feltűnik az istennő. A tizenkettedik énekben kerül sor a nagy találkozásra, melyről részletesen a Kirkében is olvashatunk. A varázslónő és Odüsszeusz kapcsolata végtelenül izgalmas és szenvedélyes, a szerzőnőnek pedig sikerült az évezredekkel ezelőtti románcot mai nyelvezetre átültetve közelebb hozni az olvasóhoz. Ugyanaz az érzés járt át, mint az Akhilleusz dala olvasása közben, le a kalappal!

„– Bölcs vagy – állapította meg végül.

– Ha valóban így van, csak annak köszönhetem, hogy vagy száz életen át ostoba voltam.”

A könyv cselekménye több mítosz összefűzéséből áll. A látszólag különálló történetek mind kapcsolódnak valahogy Kirké személyéhez, így ezek kronológiai sorrendbe helyezése kirajzolja előttünk az istennő életét és sorsát. Prométheusz büntetésétől a Minótaurosz megszületésén át az ithakai Odüsszeusz legendájáig mindenféle görög mitológiából vett meséről olvashatunk. Ebből adódóan rengeteg a szereplő a könyvben, nem árt némi háttértudás, különben szörnyen zavaros és emészthetetlen lenne a sok idegen hangzású személy- és helynév. Bár az sem jó, ha valaki túlzottan tájékozott a görög mítoszok terepén – ezt például én nem mondhatom el magamról, de ez azon ritka alkalmak közé tartozott, amikor tudatlanságom miatt örömöt éreztem. Kirké sorsa és életének nagy eseményei meglepetésként értek, tekintve, hogy semmi információ nem állt rendelkezésemre alakjáról, azt javaslom, olvasás előtt ti se nézzetek utána a mítoszoknak, mert könnyen elronthatja Madeline Miller regényének élményét.

Azoknak nem ajánlom a könyvet, akik irtóznak a görög mitológiától, szerintem senkinek sem kell bemutatnom ennek a világnak a morbidságát. A mítoszokban gyakran összefuthatunk erőszakos jelenetekkel, bujasággal és bosszúszomjjal, ezeket még az írónő sem tudja szalonképessé és kevésbé megbotránkoztatóvá tenni, bár a finomabb megfogalmazás sokat javít a helyzeten.

Meglepően sok mögöttes tartalmat véltem felfedezni a szavak mögött. Mindig nagyra értékelem a könyvekben rejlő mélységet, úgyhogy kifejezetten örültem, amikor értékes gondolatokra bukkantam. Kirkét egy önmagával vívódó alaknak ismerhetjük meg, aki igyekszik rálelni a helyes útra, de közben rengeteg akadályt gördít elé az élet. Az istenek világában ő kivételnek számít, más, mint a társai, különcsége miatt könnyen tudtam azonosulni vele. Biztosra veszem, hogy mindenki kívülállónak érzi magát olykor, Kirkének is hasonló problémákkal kellett szembesülnie főként fiatalabb korában. A felnőtté válás és a család motívuma nagyon erős a történetben, a főszereplő karakterfejlődése figyelemreméltó. Az írónő gyakran nyúl a halandóság-istenség ellentétének kérdésköréhez. Határtalanul izgalmasnak találtam ezt a témát, a halál mibenlétének és jelentőségének szembeállítása az örök léttel, az isteni származás előnyeinek és hátrányainak boncolgatása beindította a fogaskerekeket az agyamban. Vajon tényleg olyan különleges lenne emberfeletti képességekkel bíró istenségnek lenni vagy jobb a halandóság annak minden veszélyével és a sebezhetőséggel együtt is?

„Nem arra gondol, hogy nem félünk. Csak annyit mond: itt vagyunk. Csak annyit ért alatta: ússzunk a dagályban, sétáljunk a földön, és érezzük, ahogy a talpunkhoz é. Ez jelenti azt, hogy élünk.”

Könyv az önmegvalósításról, szeretetről és küzdelemről. Kirké személyisége igazán szimpatikus, tetszett ahogy a szerzőnő újra életre keltette alakját. Köszönöm a General Press Kiadónak a kötetet, imádtam minden lapját.

Ez a cikk a Prológus Back To School projektjére készült.