Mi lett volna, ha? - Variációk egy párra
Laura Barnett regényére Szabados Ági
ajánlója hívta fel a figyelmemet, majd miután elolvastam a NIOK megálmodója
által írt fülszöveget, nem is volt kérdés, hogy megszerzem a könyvet. A
Variációk egy párra romantikus, elgondolkodtató olvasmány, biztosan
beférkőzi magát a gondolataid közé, ha hagyod magad sodródni a történettel. Ha
kíváncsi vagy, miről szól a sokak által kedvelt alkotás, olvass tovább!
Eva és Jim Cambridge városában
egyetemisták. Laura Barnett háromféle variációt vonultat fel a könyvben,
mindhárom esetben más módon, más körülmények között találkozik és kerül közel
egymáshoz a két főszereplő. Nagyon kíváncsi voltam, hogyan lesz képes a szerzőnő
érzékeltetni az egyén döntéseiben rejlő erőt. Vajon kapunk-e választ arra az
egyetemes kérdésre, hogy létezik-e a sors. Hogyan alakul Eva és Jim története
attól függően, hogy éppen mikor és mely személyekkel körülvéve találkoznak?
Az alapötlet fogott meg elsősorban a könyvben. Régóta foglalkoztat a sors
és a véletlen létezésének kérdése, és komoly dilemmákat okoz annak eldöntése, hogy
elhatározásaim mennyiben befolyásolják az életemet, a magam ura vagyok-e, vagy
a születésem pillanatától fogva meghatározott úton haladok. Ha neked is
megfordultak már hasonló gondolatokat a fejedben, nem hagynak nyugodni a
mi-lett-volna-ha típusú kérdések, ezt a történetet biztosan élvezni fogod!
„– Kalitkát építettél magadnak, kedvesem. Azt hiszed,
lehetetlen kijutni belőle. Pedig nem az. Csak az ajtót kell kinyitnod.
– Úgy érted, ahogy te tetted? (…)
– Igen, ahogyan én tettem – feleli. –
És ahogy bárki megteheti, ha olyan szerencsés, hogy van választása.”
Be kell vallanom, hogy a fülszöveg alapján elég nagy elvárásokkal fogtam
bele az olvasásba, ám végül nem egészen azt kaptam, amit vártam. Az előbbi bekezdésben
tárgylat kérdéskör szemléltetését máshogyan képzeltem el, nem voltam
maradéktalanul elégedett az alapötlet életre keltésével. A három variáció elég
messze áll egymástól, akár három teljesen különálló sztori is lehetne. Jobban
díjaztam volna, ha egy tőből indul a cselekmény, és egy bizonyos pillanattól,
döntéshelyzettől ágazik el három felé. Éppen emiatt az elején nem igazán nyerte
el a tetszésemet, viszont idővel annyira megkedveltem a szereplőket és annyira
kíváncsi lettem, hova futnak ki az események, hogy félretéve a kezdeti
megütközésemet elkezdtem élvezni az olvasást.
Ez egy olyan könyv, amire oda kell figyelni. Nem mondanám tipikus,
könnyed romantikus regénynek. Három az egyben jellege miatt rengeteg szereplővel ismerkedünk meg, nem egyszer kénytelen voltam szünetet tartani, hogy
átgondoljam éppen melyik történetben is vagyunk benne, ki kinek az élettársa,
házastársa, gyereke… Nem volt egyszerű :D Arról nem is beszélve, hogy több
évtizednyi cselekmény zsúfolódik bele a szűk 450 oldalba. Szorozva hárommal.
Ráadásul a nagy időbeli ugrásoknak köszönhetően az egy-egy fejezetben befogadni való információ mennyisége felér egy cunamival.
Több soron is gondolkodásra késztettek a szereplőkkel történő
események. Olyan fajsúlyos témákról olvashatunk, mint a gyász megélése, a
házasság valósága, a szerelem árnyoldalai, a szülővé válás rögös útja. Az idő
múlása a legszembetűnőbb a regényben. Alig több, mint 450 oldalban egy
emberöltőnyi történet. Ez az, ami egyszerre varázsolt és borzasztott el. Olyan
rövid ideig létezünk e Földön, s mégis mennyi mindent érzünk közben, mennyi
élménnyel gazdagszunk, mennyi emberrel találkozunk. Evat és Jimet hasonló
gondolatok gyötörhették, miközben próbáltak rálelni a helyes útra, a történet
legnagyobb tanulsága is egy kettejük zajló párbeszédben hangzik el:
„– Nem bánunk semmit sem, Jim, rendben?
– Nem bánunk semmit sem, Eva – mormolja az asszony hajába Jim. – Se most, se a jövőben.”
Ha ebben a szellemben éljük le éveinket, sosem kell majd semmi miatt szégyenkeznünk.
A romantika kedvelőinek kötelező olvasmány! Biztosra veszem, hogy tetszeni fog mindazoknak is, akik szeretnek elmélázni az élet nagy dolgain, olyan érzés lesz e könyv olvasása, mintha egy hasonlóan filozós beszélgetőpartnerrel osztanád meg gondolataid, aggodalmaid. A Variációk egy párra nem egy egyszerű regény, olyan, akár egy barát, mely fogja a kezedet a nehezebb napokon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése