Vérből és hamuból - a fantasy műfaj újabb képviselője

 

Amikor először pillantottam meg a Vérből és hamuból kötetet, arra gondoltam, hogy ennek egy igazán ütős fantasy-nak kell lennie. Szűk 700 oldal, misztikus hangulatú borító és kissé fenyegető cím… nem kicsit keltette fel a figyelmemet. A Könyvmolyképző Kiadónak hála első kézből győződhettem meg a kiválóságáról. Ha ti is kíváncsiak vagytok, mit tartogat számotokra Jennifer L. Armentrout regénye, olvassatok tovább!

Poppy nem egy átlagos 18 éves lány. A Szűzként megkülönböztetett bánásmódban részesül, mert Kiválasztottként a királyság jövője múlik rajta. Az istenek születésekor jelölték ki őt, és különleges képességgel ruházták fel, melynek köszönhetően képes átélni mások érzéseit. Poppy azonban szívesen elhagyná ezt a kiváltságos szerepet, mert az inkább börtönbe zárja, mintsem büszkévé teszi. Miután felbukkan új testőre és a királyság veszélybe kerül,  minden megváltozik. A lány többé képtelen féken tartani viharos érzelmeit, dühe és kissé önfejű személyisége pedig olyan tettekre sarkallja, amiket később megbánhat. Megéri kockáztatni, ha végre igazán élhetne kicsit?

„– A félelem és a bátorság gyakran egy és ugyanaz. Vagy harcost csinál belőled, vagy gyáva maradsz. A különbség az ember, aki mögötte van.”

A szerzőnő stílusa és a fantasy elemek használata Sarah J. Maas munkásságát juttatta eszembe, maga a történet és a hangulat pedig a Trónok harca szériát idézte fel bennem. Ez elég ütős kombinációnak bizonyult, tekintve, hogy mindkettőnek nagy rajongója vagyok. Teljesen beszippantotta a könyv, a cselekmény pörgős, mozgalmas, tele van szenvedéllyel és lüktetéssel, ami engem is feltüzelt.

Poppy karaktere kiváló. A következő idézet sokat elárul a személyiségéről:

„Kevesebb mint huszonnégy órába telt, hogy ismét elkövessek valami felelőtlenséget.”

Személy szerint nagyon kedvelem a lázadó típusú szereplőket, akik makacsságukkal és bátorságukkal egész országokat képesek megdönteni. Poppy-ra is pontosan ez jellemző, úgyhogy már az első oldalakat olvasva a szívembe zártam.

Egy kicsit kiszámítható a cselekmény, de nem azért, mert nem eredeti a történet vagy, mert rosszul van megírva, csak annyi fantasy-t olvastam már, hogy úgy érzem, nehezen tudnak újat mutatni az ilyen műfajban íródott könyvek. Ennek ellenére nagy hatással volt rám, csak úgy faltam a sorokat, alig várom a második részt.

Fantasy rajongóknak kötelező, tipikusan olyan olvasmány, ami nem ereszt és azt kívánod, bár a polcodon várna a folytatás, hogy egyből belevesd magad a következő felvonásba. És a bár a második részre még várnunk kell, addig bőven van idő megemészteni a Vérből és hamuból történéseit, amik elsöprő erővel hatnak az olvasóra.