Marilyn Monroe igaz története
Marilyn Monroe neve évtizedek óta él
a köztudatban, de vajon hogyan vált ő azzá az ikonná, akit 60 éve senki nem felejt?
Azt vártam ettől a könyvtől, hogy megismerem a híres színésznő múltját, és
feltárul előttem a színfalak mögötti világ. Ha kíváncsi vagy, hogy beváltotta-e
a reményeimet, olvass tovább!
Tudtátok, hogy Marilyn Monroe-nak nem
is ez igazi neve, de még csak nem is a szőke a természetes hajszíne? Nem mindig
volt ám olyan felszabadult és gátlástalan, mint ahogy a kamera előtt
viselkedett. A szerzők arra keresték a választ, hogy honnan jött és ki volt
valójában. Marilyn története az árvaházban kezdődött, amikor még mindenki Norma
néven ismerte. Miután szülőanyjánál pszichológiai rendellenességet állapítottak
meg, alkalmatlanná vált a gyereknevelésre, Norma pedig szülők nélkül maradt. Az
elhagyatottság és a magány érzése egész életében végigkísérte, úgy érezte,
senki sem szereti, és előbb-utóbb mindenki elhagyja. Egy dolog tartotta benne a
lelket az évek során: a nagy hollywood-i álom. Norma mindig is a színészetről
álmodott, de sokáig csak buta ábrándnak tartotta, gyermekkori elrugaszkodott
vágyódásnak, és csak első házasságának válságos éveiben kezdett el komolyan
tenni érte. Korán férjhez ment, nevelőanyja 16 éves korában kényszerűségből
hozzáadta Jimhez. Norma félt a feleség szereptől, de Jim által megismerhette a
szerelem szépségét és a családi élet dolgos mindennapjait. Ezek a tapasztalatok
mind egyre közelebb lökték őt valódi önmagához. Norma rájött, hogy nem passzol
hozzá a háziasszony élet, sem a gyári dolgozói állás, neki kamera és csillogás
kell, amely elfedheti azt a félénk kislányt, aki valaha volt. Felvétel közben
átalakult a kacér és magabiztos Marilyn Monroe-vá, de legbelül mindig is a
mások szeretetére és elismerésére vágyó kis Norma maradt.
„Az élet is szelíd emelkedővel kezdődik, és minél
előrébb halad, annál meredekebb és annál veszélyesebb lesz.”
A könyv olvasása közben rájöttem, miért
is szeretek annyira életrajzi regényeket olvasni. Mások útjának megismerése és önmegvalósításuk
végigkövetése inspirálóan hat rám, és elkezdek barátomként tekinteni az adott
szereplőre. Az utolsó oldalakhoz érve arra gondoltam, hogy nem akarom elengedni
Normát, még több dolgot szeretnék megtudni róla, még több élményt átélni vele. Csodás
kalandban volt részem, látszik a rengeteg befektetett munka a szerzők részéről,
amely precíz és kiváló stílusú regényt eredményezett.
„Marilyn Monroe sokszor panaszkodott arra, hogy senki
sem vette a fáradságot annak a kiderítésére, hogy ki ő valójában. Mi megtettük,
és egy olyan nagylelkű, szeretetre szomjazó fiatal nőt ismertünk meg, aki hitt
az emberi jóságban, és kiállt a kívülállók mellett, mert sokáig ő maga is az
volt.”
Az idézetet olvasva az jutott
eszembe, hogy nemcsak Claudia és Nadja, hanem velük együtt mi, olvasók is
vettük a fáradságot, és megismertük az igazi Marilynt csillogás és smink nélkül.
Ha szeretnéd te is megtudni, ki ő valójában, vedd a kezedbe a könyvet, és kísérd
végig Normát az árvaháztól a vörös szőnyegig.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése