Kávéházi időutazás? Miért is ne?

 

Az első megjelenése óta szemezek ezzel a könyvvel, ami köszönhető egyrészt a szépséges és igényes borítónak, valamint a kávé hangsúlyozásának. Koffein rajongóként az ilyen típusú köteteknek sosem tudtam ellenállni, nem is értem, miért halogattam ilyen sokáig az elolvasását. De mint tudjuk, ami késik, nem múlik, és milyen jó, hogy nem múlik, hiszen a 2023-as évem eddigi egyik legjobb élménye van mögöttem!

A Mielőtt a kávé kihűl egészen Tokióba repít minket, azon belül is egy eldugott pincehelyiségben lévő hagyományőrző kávézóba. A kissé lepukkant benyomást keltő helyiségről rendkívül érdekes pletykák keringenek, melyeknek ha hinni lehet, akkor egy cseppet sem hétköznapi kávézóról van szó. A városi legenda szerint egy bizonyos székbe ülve lehetővé válik az időutazás! Kizárólag azért nem tolonganak tömegek a bejárat előtt, hogy kipróbálják a lehetetlent, mert annyi bosszantóan szigorú szabályt kell betartani, ami rendkívül kockázatossá teszi az utazást. A könyv olyan személyekről szól, akik valamilyen úton-módon mégis leültek a székre...

„Valójában úgy is mondhatnánk, hogy a kávé választja ki fogyasztóját.”

Te mit tennél, ha lehetőséged lenne időutazni? Hova mennél és min változtatnál? Ez nem egy egyszerű kérdés, és abban is biztos vagyok, hogy bár első körben mindenki azonnal igent mond az időutazásra, jobban belegondolva a legtöbb emberben kétségek merülnek fel. A kötet négy fejezetből áll, amelyek laza kapcsolatban állnak egymással, ezért akár négy novella is lehetne. Mindegyik különböző karakterek életének egy szeletét dolgozza fel, és ezáltal megmagyarázza, hogy miért volt életbe vágóan fontos számukra az időutazás. Érdekes módon a múltba vagy éppenséggel a jövőbe való kiruccanásuk semmit nem változtatott meg magukon kívül. A múltba való utazás nincs kihatással a jelenre, ahogy a jövőbe való betekintés sem módosítja az aktuális helyzetet. Az utazások alatt egy valami változott: az utazó személy maga.

„[…] bármilyen nehézségekkel szembesülnek is az emberek a jelenben, mindig lesz elég erejük legyőzni azokat.”

Számomra a történet fő mondanivalója ezek nyomán az önismeret fontossága. És bár a való életben nincs lehetőségünk elugrani egy varázslatos kávézóba, hogy a múlt vagy a jövő szembesítsen a problémáinkkal, megtehetjük ezt a gondolat erejével. És akárcsak az időutazás, az önismereti út is rejt magában veszélyeket, de megéri vállalkozni rá, hogy teljesebben folytathassuk mindennapjainkat.

A Mielőtt a kávé kihűl szerzője bravúrosan valósított meg egy nagyszerű alapötletet, és sikerült egy ölelő karokra emlékeztető atmoszférát teremtenie. Nagyon élveztem az olvasást, úgy érzem, több lettem általa. Végső soron ez az olvasás értelme, nem gondoljátok? Olvasni, hogy másokkal együtt megismerjük saját magunkat, és úgy csukjunk be egy könyvet, hogy hozzánk adott valamit.