Folytassuk hát a bullet journal
művészetéről szóló beszélgetésünket, és kezdjünk bele ennek a témának a második
részébe! Ha esetleg lemaradtál volna az első cikkről, itt elolvashatod.
Ha sikerült meggyőznöm téged arról,
hogy a BuJo nagyon hasznos, most beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi kell
ahhoz, hogy hozzáfogj.
Ha tanácstalannak érzed magad, akkor
megnyugtatlak, hogy ezzel nem vagy egyedül. Ryder könyve szuper kiindulópont,
bár némi megjegyzésem van vele kapcsolatban, Sokszor úgy éreztem, hogy a
módszert úgy mutatja be, mintha atomfizika lenne, pedig ez a rendszer sokkal
egyszerűbb annál, mint ahogy kinéz. Mindenki gondoljon arra, hogy milyen
hiányosságot érez jelenleg az életében. Ha ez megvan, egyszerűen használja erre
a naplót.
Nem tudod számon tartani a
születésnapokat?
Készíts egy oldalt, ahova felírod
őket!
Nem tudod, hogyan javíts az életmódodon?
Készíts egy oldalt, ahova ötletelsz,
majd szokáskövetőket, hogy rutinná váljanak!
Feszült vagy?
Írd ki magadból!
Az a szép ebben az egészben, hogy egy tollal és egy füzettel megválthatod
a világot. Persze nem az egész bolygóra értettem, hanem a saját világodra, de
végülis az épp elég, nem?
Ryder létrehozott egy weboldalt is (https://bulletjournal.com/),
ahova feltöltött oktató videókat, azok mindenképp nagy segítséget jelentenek
annak, aki kezdő, de ne felejtsétek el, hogy nem kell sémákhoz ragaszkodni,
merjetek olyan jeleket, színeket, betűket használni, amit ti jónak gondoltok.
Tekintsetek úgy minden videóra, rajzra, mint inspirációra, ne pedig elvárt
sablonra.

És most érkeztünk el egy nagyon fontos pontra ebben a cikkben. A
@gubbooks Instagram oldalamon rendszeresen megosztom a naplóm oldalait (nem az
összeset, mert vannak olyan személyes lapok, amik csak rám tartoznak). Gyakran
kapok visszajelzéseket, sokan meg szokták dicsérni, mert szépnek és igényesnek
gondolják őket, amiért nagyon hálás vagyok, mert az embernek mindig jól esik,
ha értékelik a munkáját. DE! Én azért rajzolok, díszítgetek, mert a naplózás
így teret ad az alkotói szenvedélyemnek is, de a közösségi médiában látható
tökéletes BuJo-k az eredetinek pusztán felturbózott változatai. A szerző
többször is kihangsúlyozza a könyvben, hogy a díszítés remek, viszont nem
szabad, hogy a tartalom és a használat rovására menjen. A naplózás lényege,
hogy praktikus és átlátható legyen, viszont a matricákkal teleragasztott
oldalak könnyen láthatatlanná tehetik a lényeget. Nem kell szépnek
lennie, nem baj, ha nem tudsz vagy nem szeretsz rajzolni, mert ez nem arról
szól. Minimalista BuJo-kat azért sem látunk például Pinteresten, mert
tulajdonképpen azt minek is osztaná meg bárki? Idéznék a könyvből:
„Sokan azt hiszik, nem alkalmazhatják a módszert, mert
nem tudnak ügyesen rajzolni, vagy csúnyácska a kézírásuk. De hadd oszlassam el
ezeket a félelmeket. A naplózásnál a forma nem számít, csakis a tartalom. Ha
valaki mindkettőt mesterien megoldja, megemelem a kalapom előtte. Ám valójában
elegendő, ha művészi vénánk kimerül abban, hogy képesek vagyunk többé-kevésbé
egyenes vonalakat húzni.”
„Nem az a lényeg, hogy néz ki a naplónk, hanem az,
milyen érzéseket vált ki belőlünk, és mennyire működik hatékonyan.”
Zárásként pedig egy kérdésem lenne
hozzátok: Miért is nem kezded el már ma a saját naplód?
Ha szeretnél szervezetebb életet
élni, uralni a körülötted zajló őrületet, akkor ehhez minden eszköz ott lapul
az íróasztalod fiókjában! Merjétek kipróbálni, nem fog csalódást okozni!
Ha van kérdésetek a témával
kapcsolatban, írjatok nekem, szívesen segítek elindulni ezen az izgalmas
úton, ami egy jobb élet felé vezet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése