Árulások - Bridget Collins legújabb regénye

Hála a 21. század kiadónak a méltán sikeres Könyvkötő után Bridget Collins második felnőtteknek szóló regénye is megjelent magyarul. Az Árulások egyből felkeltette a figyelmemet, a csodaszép borítójú kötetnek egyértelműen a polcomon a helye! A fülszöveg elolvasása pedig tovább fokozta a kíváncsiságomat.

Léo Martin sikeres politikus, kulturális miniszterként kellően nagy befolyással rendelkezik, látszólag megvan mindene, amire vágyhat. A férfi azonban a külső szemnek láthatatlan múlttal és sebekkel rendelkezik. Montverre intézményében töltötte egyetemista éveit a grand jeu nevezetű értelmiségi játék tanulmányozásával és elsajátításával. Az iskolában töltött idő, a tanulás és az ott megismert emberek mély benyomást tettek rá, a montverre-i emlékek azóta is hatással vannak Léo jelenére. Amikor a férfi szembemegy a párt akaratával, szörnyen szorult helyzetbe kerül. Lemondva jólétéről és a fényűzésről kénytelen visszavonulni diákéveinek helyszínére, távol a nagyvárostól és a politikai intrikáktól, hogy ismét a grand jeu-nek szentelje figyelmét. De az árulások az intézmény óvó falain belül is utolérik őt. Vajon képes lesz megtalálni önmagát, és meg tud szabadulni a sorsát átszövő hazugságoktól?

„Veszedelmes dolog a szakadék szélén táncolni. Jóformán ellenállhatatlan.”

Teljesen beszippantott a könyvben felvázolt világ. Az egyetem és a tudomány központi szerepe, a karakterek megformálása és a misztikus, rejtélyes hangulat a dark academia műfajhoz tette hasonlatossá az Árulásokat, bár semmilyen varázslat vagy mágia nem jelent meg a cselekményben. A grand jeu nem egy természetfeletti dolog, hanem egy intellektuális és a filozófiára hajazó tevékenység. Olyan, akár egy előadásra szánt esszé vagy tanulmány, ami vitát generál a hallgatóság körében. A grand jeu megragadása nehézkes – szerintem minden olvasó kicsit másképp képzeli el a játék művelését. Nem tartom előnyös lépésnek a szerző részéről, hogy nem fektette le az alapszabályokat már a történet legelején. A könyv fő témáját adó grand jeu precíz bemutatása elmaradt, az első pár tíz oldalban jóformán azt sem tudtam, miről van szó. A nagy képzelőerőm segített kibogozni a szálakat, de határozottan zavarónak éreztem a túlzott homályt.

A karakterek megformálásával nagyon elégedett voltam. A szereplők közötti dinamika és az érzelmi hullámvasút teszi igazán ütőssé a könyvet. Léo önismereti útja bámulatos, egykori naplóján keresztül deríthetjük fel múltját, és így válik világossá számunkra, hogyan vált jelenlegi önmagává.

„Aki nincs szem előtt, az nem létezik.”

A cselekmény maga meglehetősen lassú folyású, Bridget Collins a feszültségkeltés eszközéül a tempó helyett a késleltetést választotta. Az érdekfeszítő párbeszédek mégis izgalmassá teszik a csordogáló regényfolyamot, én egy percig sem éreztem unalmasnak vagy fárasztónak. A csattanó briliáns, utóbbi idők legkiemelkedőbb meghökkentő könyvélménye volt számomra.

Ha kedveled a történelmi regényeket, és szívesen kalandozol messzi tájakra, az Árulások mindenképp megér egy olvasást. A tudomány, a romantika, a rejtélyek és a hazugságokkal páratlan és letehetetlen drámát eredményeztek, ami sokáig fogva tartja az olvasót.