Gubbooks

  A Könnyű, mint a pehelyben elsősorban a borítója fogott meg, bár tisztában vagyok vele, hogy külső alapján ítélni az egyik legrosszabb dolog, amit tehetek, mégis, ebben az esetben nem tudtam ellenállni a hatásvadász külcsínnek. Pontosan ilyen hangulatú regényhez volt most kedvem, főleg, mert az október végi heteket átitatja a halloween. Az utóbbi években meghonosodott Magyarországon ez az alapvetően amerikai ünnep, és attól függetlenül, hogy én általában nem veszek részt benne, egy kis őszi borzongásra nem mondok nemet. :) A Könyvmolyképző Kiadónak hála már ősz elején elérkezett hozzám Zoe Aarsen könyve, de én direkt erre az időszakra tartogattam. Bölcs döntés volt a részemről, pontosan azt kaptam, amit vártam! McKenna már alig várta, hogy megkezdhesse harmadik gimis évét. Teljesen átlagos fiatalként főként a népszerűséggel kapcsolatos aggodalmaival küszködik, nem is beszélve a párkapcsolat izgalmas kérdéséről, ami – lássuk be – minden tizenévest foglalkoztat. Miután sikerül új me

  V. E. Schwab Az elvetemültek című sorozata nagy kedvencemmé vált, miután olvastam az első részt. Ha lemaradtál volna a Viszályról szóló értékelésemről, ide kattintva elolvashatod, mielőtt tovább görgetsz. Lássuk, hogy tetszett a második kötet, érdemes-e kezünkbe venni a folytatást. A válasz egy hatalmas IGEN. Bevallom, kissé aggódtam, hogyan lesz képes az írónő valami újdonságra, okoz-e még meglepetést. Nem kellett csalódnom! A Visszavágó cselekménye hasonlóan feszült és izgalmas, a történet pedig határozottan szintet lépett. Ebben a részben a már ismert karaktereket mellett új szereplőket is felvonultat a szerző. És mint tudjuk: minél több szereplő, annál bonyolultabb a történetvezetés. Sok író belebukik a nagyon sok karakteres írásokba, nem is beszélve a nézőpontok és idősíkok váltogatásáról. De nem Schwab! Gyakran ugrálunk az időben, ahogy azt a Viszályban megszokhattuk, ez mégsem teszi zavarossá és követhetetlenné. A történetről nem szándékozok elárulni sokat, hiszen az els

Aki követi tevékenységemet akár Instagramon, akár blogon, biztosan észrevette már, mekkora disztópia rajongó vagyok. Octavia E. Butler nyáron megjelent könyve egyből szemet szúrt, hálás vagyok az Agave Kiadónak, hogy eljuttatták hozzám a kötetet. A fülszöveg alapján ígéretes, pörgős olvasmányt vártam, némi filozófiai tartalommal és elgondolkodtató társadalmi kérdésekkel. Lássuk, elnyerte-e a tetszésemet! „2024-et ​írunk: a klímaváltozás elviselhetetlen károkat okoz világszerte, járványok, háborúk és tartós vízhiány sújtja az emberiséget. Los Angeles külső részén fegyveres erőkkel védett, zárt közösségek próbálnak biztonságban fennmaradni a fosztogatókkal szemben, akik gondolkodás nélkül ölnek a túlélésük érdekében. Lauren Olamina az egyik ilyen közösségben él családjával. Apja lelkész, és másokkal együtt azért küzd, hogy megőrizze az emberiség méltóságát és azokat az értékeket, amik egyszer naggyá tettek minket. Miközben apja a helyes úton próbálja tartani a gyülekezetét, Lauren hipe

Simon Stålenhag műveinek megjelentetésével az Agave Könyvkiadó foglalkozik, nekik köszönhetjük, hogy a híres svéd szerző munkáit magyarul is a kezünkbe vehetjük. Ha tudni szeretnéd, miért érdemes neked is beszerezned  A Labirintust , olvass tovább! “A világot csupa rom és hamuréteg borítja, miután egy túlvilági jelenség maradványai elpusztították a Föld légkörét. A kevés túlélő mélyen a felszín alá kényszerült. Matt, Sigrid és Charlie egy napon elhagyják föld alatti államuk biztonságos menedékét, hogy expedícióra induljanak a régi világ pusztaságába, utazásuk során pedig kénytelenek szembenézni a civilizáció bukása előtti idők sötét titkaival.” A fülszövegnél én magam sem tudnám tömörebben és lényegre törőbben megfogalmazni e könyv tartalmát. Pontosan azt kaptam, amit vártam: ütős, hátborzongató sci-fi, amely rövidsége ellenére is komoly jelentéssel bír. A cselekményt Sigrid nézőpontjából követhetjük nyomon, az E/1. elbeszélésmód napló jelleget kölcsönöz a műnek, ezért mi is jobb

Ez volt az első könyvem, amit Schwabtól olvastam, de egészen biztosan nem az utolsó. Míg e bejegyzést írom, már itt figyel a folytatás az íróasztalom szélén, egy percet sem tudok várni, hogy belekezdjek az Az elvetemültek sorozat második részébe. Köszönöm szépen a Fumax Kiadónak, hogy elküldték nekem a Viszály című kötetet, hatalmas élmény volt olvasni. Ha kíváncsi vagy, mi tetszett benne, olvass tovább! Victor és Eli orvosi egyetemi hallgatóként élik az életüket. A kivételesen okos fiatalok éppen szakdolgozat téma után kutatnak, Eli pedig egy roppant érdekes – ugyanakkor kissé zavarba ejtő – kérdéssel szeretne foglalkozni. A könyvben megjelenített világban léteznek olyan emberek, akik valamilyen trauma és halálközeli élmény következtében különleges képességekre tettek szert. Ők a RendKívüliek, röviden csak RK-k. A társadalom meglehetősen bizalmatlanul fordul e lények létezése felé, sokan nem is tartják őket teljes értékű emberi lényeknek, Eli fejében mégis szöget üt a gondolat: m

  Agatha Christie művei az örök kedvenceim közé tartoznak. Elsősorban regényei szerettették meg velem a krimi királynője munkásságát, rövidebb lélegzetvételű történeteivel korábban csak egy alkalommal próbálkoztam. A Karácsonyi krimik című gyűjtemény elég egyértelműen téli hangulatú és az ünnepi eseményekhez köthető bűnesetekről szólt, de azt kicsit furcsa lett volna augusztusban, a rekkenő a hőségben olvasni. A Helikon kiadó csodás kiadásban jelentette meg Agatha nyári krimijeit, alig vártam, hogy olvashassam. Hála a kiadónak, én is a polcomon tudhatom Christie-gyűjteményem legújabb darabját, ami nem hagyott kívánnivalót maga után. 13 novella olvasható e kötetben, nem tudom, hogy szándékosan válogattak-e be pont e babonás mennyiségű írást, de egy biztos: bár a történetek nagy része valóban balszerencsésen indul valamennyi szereplő számára, a végén mindig mindenre fény derül. Miss Marple és Poirot emblematikus alakja is feltűnik olvasás közben, de hát hogy is lehetne kihagyni az í