Baráti beszélgetések - az emberi kapcsolatok bonyolultságáról

A Baráti beszélgetések a Normális emberek és a Hová lettél, szép világ elolvasása után került sorra nálam hála a 21. század kiadónak. Sally Rooney korábbi két könyve nagy benyomást tett rám, ami elsősorban a formabontó elbeszélésmódnak és a kendőzetlen stílusnak köszönhető. Nagy reményekkel vágtam bele a mai cikk témájául szolgáló regénybe, és kijelenthetem, hogy nem kellett csalódnom!

Az egyetemista Frances a huszonéves korosztályra jellemző módon keresi helyét a világban. Irodalom szakosként odavan a könyvekért, szabad idejében verseket is ír, amiket barátnőjével és egykori szerelmével, Bobbival gyakran előadnak művészi esteken. Miután a szerkesztői és írói pályán megbecsült Melissa felfigyel a lányok tehetségére és felajánlja, hogy portrét ír róluk, Frances és Bobbi tán a kelleténél közelebb kerülnek a középkorú nőhöz. A Melissa férjével és barátaival való megismerkedést követően Frances roppant szorult helyzetbe kerül, amitől ő és a hozzá közel álló emberek is szenvednek. Hogyan lehet eligazodni az emberi kapcsolatok útvesztőjében anélkül, hogy magunkat elveszítenénk?

„Arra vágytam, hogy újra normálisnak érezzem magam.”

Sally Rooney eddig magyarul megjelent összes könyvét olvastam már, ezt a tapasztalatot pedig elegendőnek érzem ahhoz, hogy kijelentsem: a szerzőt az emberek közötti kapcsolatok foglalkoztatják, regényeinek cselekményét a baráti, családi és szerelmi viszonyok bonyolultásga köré szervezi. A Baráti beszélgetések fő fókuszában a szerelem, a párkapcsolat, a házasság, a nemi identitás és a megcsalás áll. Ezek a hétköznapi életben is gyakorta tapasztalható témák, éppen ezért tartom fontosnak, hogy Rooney könyveihez hasonló műveken keresztül változatos szituációkkal ismerkedjünk meg, mintegy „képezve magunkat” a társas élet nehézségeinek leküzdésére.

Frances karakterét végig nagyon ridegnek és kissé önpusztító hajlamúnak éreztem, ennél fogva a könyv egészének nincs valami vidám hangulata. A cselekmény lehangoló, fájdalmas és szánalmat ébresztő, végig nagyon tehetetlennek éreztem magam. A nyomasztó érzést tompította a szerző sajátos humora, de összességében pont azt az érzést váltotta ki belőlem az olvasás, mintha én magam is egy kényelmetlen – akár baráti, akár szerelmi – kapcsolat résztvevője lennék. Furcsa élmény volt mindezt egy könyvélményen keresztül megtapasztalni, de határozottan érzem, hogy fejlődött általa a látásmódom; olyan gondolatokat ébresztett bennem, amik maguktól biztosan nem jutottak volna eszembe.

„Mindenkinél mindig zajlik valami, nem? Ez az élet, ha jobban belegondolsz. Egyre több és több dolog zajlik.”

Tanulságos és érdekes regény tele szenvedéllyel, elfojtott érzelmekkel és konfliktusokkal. Szerintem remek képet ad az emberi kapcsolatok természetéről, és arra is rávilágít, hogy a bonyolultságot csakis magunknak köszönhetjük. Ha még nem ismered Sally Rooney munkásságát, de szívesen olvasnál tőle, a Normális embereket javaslom kezdésnek, a Baráti beszélgetések ugyanis nehezebben emészthető számomra. Drámai, romantikus történet, amit e műfajok kedvelői biztosan szeretni fognak.