Kalandozás a pszichoanalízis mélységeiben Anna Freuddal
Újabb remek könyvet olvashattam a Kossuth Kiadó Ikonikis Nők sorozatából ! Nem tudok betelni az életrajzi regényekkel, lassan kedvenc műfajommá avatom. Ez a történet azért is nyerte el annyira a tetszésemet, mert egy számomra rendkívül kedves témával, a pszichológiával foglalkozik. Sigmund Freud nevét egészen biztosan hallotta már mindenki életében, na de lányával, Anna Freuddal is ez a helyzet? Bevallom, én nem ismertem ezelőtt a pszichológia úttörőjének örökösét, pedig Anna legalább olyan szenvedélyesen vetette bele magát ebbe a homályos és nehéz tudományba, mint apja. Sokat küzdött az elismerésért, nagyon igyekezett, hogy méltó legyen a Freud névre. Utólag elmondható, hogy a kemény munka nem bizonyult hiábavalónak. „Egy embert mindig csak annyira ismerhetünk, amennyire közel enged magához.” Anna sosem tudhatta, hogy mely méltatás szól neki szívből, és melyik pusztán a nevének. Híres ember gyermekeként sokat kellett dolgoznia, hogy ne pusztán édesapja árnyékaként legyen jele